2013. október 23., szerda

Majális a műegyetem előtt ...

   Lengtek a szélben a szép vörös zászlók és már hiányoltam az Internacionálé, de legalábbis a "Vörös Csepel zúgjon a hangod" dalokat, mert hiszen nem történt más mint a mi remek ellenzékünk beleünnepelte magát a Nemzeti Ünnepbe.

Az arcokon ragyogó fényességgel lehetett látni, hogy itt ma valami nagy dolog készül. Az egykori elvtársak ma egymásra találnak és meglapogatva vállaikat egybesülnek a gázrezsón.
De valami hiba csúszhatott a megtervezett táncrendbe, mert a fellépők sora, a vad Orbánozás, és hogy a "haza romokban", a demokrácia meg deficites, elfeledkeztek a táncrendet megtörni vágyó fő bohóc és porondmester valódi lényéről, arról, hogy ő képes egy akár az unalomba forduló álmatag "hazug kormányozás skandálást" is átfordítani egy valóban ellenzéki hepajjá amiben persze csakis Ő lehet a vezér bika.
Nos megtörtént :

Mert a Félnótás annyira behergelte, proletár seregét, hogy magáról megfeledkezve, még a nagy összefogót a "nemzetünk bikicsunáj bajnokát" is ki tudták fütyülni a színpadra lépése után. 
Atis erre ugye nem számítottál te sem. 
De mint hű társad, és butykos hordozód is megmondta   „Eddig mérlegeltem. Most már látom, hogy döntetlen. Orbán és Gyurcsány a nemzet két legnagyobb kártevője. :(”  ( Szanyi kapitány bejegyzése a hajónaplóba ) 

Mondjuk nettó hülyeség a két ember összevetése, de nézzük el az alkoholos befolyásoltságnak ezt. Mindig tudtuk, hogy a bolond, a gyerek és a részeg mond igazat. De itt a féligazság volt csak, mert gondolom Szanyi Szan csak félig volt még a delírium állapotában, de azt már felismerte, hogy egykori főnöke beleszart a közös "szép megemlékezés" aranyszélű táljának közepébe
Pedig be szép is volt ez az ünnep, Bokros Lajos tudta a jövőt, az egykori SZDSZ tagok a ránk hagyott fél milliárdos tartozást feledve, mondták a mesét a vad nemzetellenes kormányról. 
Maga a fő füves ember pedig a most a golyóstollakat kezdte fetisizálni. 
Közben a langymeleg kései indiánnyárban lengtek, lobogtak az 56-sok által gyűlölt szimbólumok a szélben. 
Na de mit is akarok én azon a térfélen számon kérni, ahol egykori elődök lövettek halomra embereket ezen a napon, túl sokat akarnék tőlük.
Mondjuk ki bátran, ne kerteljünk folytatják egykori elvtársi hagyományokat, és legszívesebben egymást akasztgatnák fel, hogy végül egy maradhasson. Most ezt csak virtuálisan teszik, de abban nincs kegyelem. 
Egye fene én kedvelem is ezt ami ott történik.   
Míg mi egy lélekben felemelő és hangulatban lelkesítő eseményről mentünk haza, a másik oldalán a városnak egy magukba roskadt és tehetetlen nép ballagott, hogy ezek még egy dologban sem tudnak megállapodni, mégpedig abban, hogy ki legyen a kapitány. 
Egy dolgot viszont ne feledjünk, mert tegnap erre is megkaptuk az utalást, nem lehet kényelmesen hátradőlni, mert a menet elindult, és a feladat adott, mindenkinek ott ahol tud tenni azért, hogy ezek ott a vörös lobogók alatt ha lehet többet a büdös életbe ne tudjanak visszajönni. 
És ez a nem kis feladat, még akkor sem ha önsorsrontó mód saját seggükbe rúgnak nyílt színen, röhögtetve ki magukat. 
Nincs mese, mert már ma reggel olvastam pár cikket, mely a szokásos megmondók tollából származik, hogy azért mert ciki volt az ellenzék, a kormányoldalon sem voltak annyian mint szoktak lenni, mert már látszik, hogy mi azaz az emberek mennyire csalódtunk mindenkiben
Nem tudom, de valahogy ezt én ott tegnap nem nagyon vettem észre, de lehet majd ezt is megmagyarázza nekem a HVG, vagy az INDEX. ( a HVG, már hathatós munkánknak köszönhetően Gavrátlanitva

Szép nap volt a tegnapi, jó reggelt Magyarok ! 

TibiDJ 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése